Tisztelet a bátraknak!

„Nem esünk még egyszer
ugyanabba a hibába,
mint tettük hajdanába,
elvették, ami a miénk,
és itt maradtunk
egy leigázott országban.”
(Ember István: Hazám, féltelek)

Október 23-a után Nagykanizsán is elkezdődtek a forradalmi események.
A nagykanizsai sortüzet 1956. október 26-án adták le a fegyvertelen tüntetőkre, az 1956-os forradalom során, miközben a helyi pártszékház előtt tüntettek. Az akciónak halálos áldozata is volt, többen megsérültek.

Október 25-én az Olajipari Gépgyár dolgozói ledöntötték a Szabadság-téren álló szovjet katona szobrát a fővárosi eseményeken felbuzdulva.
Helyére magyar zászlót tűztek. Leverték a vörös csillagokat a középületekről. A nagykanizsai középiskolások hamarosan csatlakoztak, Kossuth-nótát énekelve.

Október 26-án a diákok tüntetést kezdeményeztek, mely békésen véget ért.
A egy másik csoport az MDP-s pártház előtt tüntetett, a karhatalmisták a tüntetőkre lőve megsebesítenek több embert, halálos áldozat is volt. Csak harckocsikkal lehetett feloszlásra bírni a tüntetőket.

Este egy 300 fő körüli csoport a laktanyára tört, fegyverszerzés reményében, de a katonaság a csoportot visszaverte. Napközben kijárási tilalmat és gyülekezési tilalmat rendeltek el.

Október 28-án a tisztségviselőket lecserélték, megalakult a Városi Nemzeti Bizottság, dr. Lékay Gyula vezetésével.
Az üzemekben munkástanácsok alakultak. A közelgő szovjet megszállásra felkészülve a város védelmére és a rendfenntartásra létrehozták a Nemzetőrséget, vezetését Orbán Nándorra bízták.

November 5-én a várost megszállták a szovjetek, ellenállás nélkül.

Emlékezzünk a mai napon hőseinkre szerte e hazában és emlékeztessünk mindenkit a kommunisták bűneire!

Nagykanizsa Megyei Jogú Város hivatalos programja ezen a linken olvasható.